A Kincsvadászok nézői Kelen Annát elsősorban szakértőként ismerik: határozott, felkészült, jó szemű, pontosan tudja, mire kell figyelni egy-egy különleges tárgynál. A képernyőn magabiztos profinak látjuk, de a magánéletében egészen más szerepben is helyt kell állnia: két fiú édesanyjaként.
Anna nagyfia, Gergő már tizenkét éves, vagyis lassan a kamaszkor kapujában áll, kisebbik fia, Olivér pedig hamarosan kétéves lesz. A két gyerek között nagy a korkülönbség, ez pedig az anyaságot is teljesen más ritmusba helyezte számára.
A Kincsvadászok sztárjának fia igazi kis zseni: Kelen Anna nagyon büszke anyuka lehet
Tilla buktatta le amikor újra várandós lett
A Kincsvadászok szakértője őszintén mesélt arról, hogy második gyermekénél már sokkal lazábban éli meg a mindennapokat. Nem azért, mert kevesebb lenne a feladat, sőt: a kialvatlanságot fizikailag már nehezebben viseli, mint tíz évvel ezelőtt. A szemlélete azonban sokat változott.
Már nem akarja siettetni az időt
Kelen Anna a Bestnek mesélt arról, hogy első gyermekénél még hajlamos volt mindenen aggódni. Ha Gergő megtanult járni, már azon gondolkodott, mikor kezd beszélni. Ha beszélni kezdett, már az óvodaválasztás járt a fejében.
Ez sok szülőnek ismerős lehet. Az első gyereknél minden mérföldkő hatalmas ügy, és minden következő lépésnél ott a kérdés: jól csinálom? időben fejlődik? elég jó döntést hozok?
A második gyereknél viszont gyakran jön egy másfajta nyugalom. Anna is erről beszélt: ma már nem sürgeti az időt, inkább megéli a jelent. Ez különösen szép mondat egy olyan anyától, akinek egyszerre van egy majdnem kamasz fia és egy bölcsődés kisgyereke.
Az egyik már a nagyvilág felé nyílik, a másik még a legapróbb napi csodákat hozza haza.
Gergő nem mindennapi érdeklődésű fiú
A nagyobbik fiú, Gergő a tinédzserkor küszöbén áll, de édesanyja szerint egyelőre nem igazán mutatja a klasszikus kamaszodás jeleit. Anna nevetve mesélte, hogy fia hozzá hasonlóan későn érő típus.
Gergő azonban így is különleges gyereknek tűnik. Nemrég például szavalóversenyre jelentkezett, ami Annának saját gyerekkorát idézte fel. Ő is próbálkozott hasonló dolgokkal ennyi idősen, így nem nehéz elképzelni, milyen büszkén figyeli, ahogy fia bontogatja a szárnyait.
Ami viszont igazán meglepő, az Gergő közéleti érdeklődése. Anna elmondása szerint a fiú kívülről tudja a környező országok vezetőinek nevét, és földrajzból is nehéz rajta kifogni.
A Kincsvadászok sztárjának fia igazi kis zseni: Kelen Anna nagyon büszke anyuka lehet
Ez tizenkét évesen nem éppen mindennapi hobbi.
Miközben sok gyerek ebben a korban főleg játékokkal, videókkal, sporttal vagy baráti társasággal van elfoglalva, Gergőt láthatóan érdekli, hogyan működik a világ. Országok, vezetők, térképek, összefüggések – ezekhez nemcsak jó memória kell, hanem kíváncsiság is.
Igazi kis zseni, de Anna nem akarja beskatulyázni
Egy ilyen érdeklődés láttán könnyű lenne azonnal nagy jövőt jósolni: politológus, diplomata, történész, földrajztudós, újságíró, elemző. Anna azonban óvatos. Szerinte még korai lenne megmondani, mivel foglalkozik majd Gergő.
És ebben igaza van.
Egy tizenkét éves gyereknek még nem kell kész pályaképet mutatnia. Az a fontos, hogy legyen kíváncsi, merjen kérdezni, találjon örömet abban, amit tanul, és ne veszítse el azt a természetes érdeklődést, amellyel a világ felé fordul.
Gergő esetében úgy tűnik, ez nagyon is megvan. A közéleti és földrajzi tudása már most feltűnő, de az is lehet, hogy néhány év múlva egészen más irányba fordul. Anna pedig láthatóan nem nyomást akar tenni rá, hanem figyeli, támogatja és büszkén kíséri az útján.
Olivér teljesen más karakter
A kisebbik fiú, Olivér még csak bölcsődés, de már most látszik rajta, hogy erős személyisége van. Anna szerint rendkívül bátor és barátkozós kisfiú.
A bölcsődében a nevelők is meglepődtek rajta, amikor egy ünnepségen egyszerűen leült a nagyobb gyerekek mellé uzsonnázni. Nem ijedt meg, nem húzódott vissza, nem várta, hogy valaki külön odavezesse. Ment, helyet foglalt, és természetesen viselkedett.
Ez egy kétévesnél kifejezetten beszédes jelenet. Olivér ezek szerint nem fél az új helyzetektől, könnyen nyit mások felé, és már most van benne egyfajta magabiztosság.
Anna azt is elmondta, hogy ő maga gyerekként sokkal visszahúzódóbb volt, ezért különösen érdekes számára látni, mennyire más természetű a kisebbik fia.
Két fiú, két teljesen külön világ
A két testvér között tíz év korkülönbség van, ami a család mindennapjait is különlegessé teszi. Gergő már nagyfiú, akivel lehet beszélgetni, akinek saját véleménye, érdeklődése, gondolatai vannak. Olivér még a kisgyermekkor teljes lendületében él, felfedez, barátkozik, próbálgatja a határait.
Ez egyszerre lehet fárasztó és gyönyörű.
Egyik oldalon ott vannak a kamaszkor előtti finom változások, az iskola, a versenyek, a tanulás, a világ iránti kíváncsiság. A másikon a bölcsődés hétköznapok, az altatás, a kialvatlanság, az első mondatok, az önállósodás apró, néha nagyon hangos lépései.
Kelen Anna pedig ebben a kettős világban próbál jelen lenni: szakértőként, dolgozó nőként és anyaként is.
A büszkeség csendesebb formája
A történetben az a legszebb, hogy Anna nem harsányan beszél a gyerekeiről. Nem túlzó jelzőkkel, nem erőltetett dicsekvéssel, hanem szeretettel, figyelemmel és finom humorral.
Gergő okosságát nem versenyeredményekkel akarja bizonygatni, hanem apró részleteket mesél róla: szavalóverseny, közéleti érdeklődés, földrajzi tudás. Olivér bátorságát sem nagy szavakkal írja le, hanem egy bölcsődei jelenettel, amelyből rögtön kirajzolódik a kisfiú természete.
Ez az anyai büszkeség egyik legszebb formája: amikor valaki nem tökéletes gyerekeket akar mutatni a világnak, hanem észreveszi bennük azt, ami egyedi.
Kelen Anna megtanulta élvezni a jelent
A Kincsvadászok szakértője ma már másként éli meg az anyaságot, mint első gyermeke születésekor. Kevésbé görcsösen, kevesebb előreszaladással, több jelenléttel.
Ez nem azt jelenti, hogy kevesebbet törődik a gyerekeivel. Inkább azt, hogy megtanulta: nem kell minden pillanatban a következő állomást várni.
Gergő már mindjárt kamasz, Olivér még alig múlt kisbaba. Anna pedig pontosan tudja, milyen gyorsan változik minden. Talán ezért is próbálja most nem siettetni az időt.
Mert a gyerekek felnőnek.
A szavalóversenyből egyszer majd saját út lesz.
A bölcsődei bátor kisfiúból nagyfiú.
És egy büszke anyából közben olyan ember, aki megtanulta: néha az a legfontosabb, hogy ne rohanjunk előre, hanem észrevegyük, milyen sok minden történik éppen most.
