Egy epilepsziás roham utáni ébredéskor az első arc, amit meglátott, Tóth Józsefé volt. Diána, akinek a mentőápoló és csapata mentette meg az életét, a szakember emberségét és végtelen nyugalmát emelte ki.
„Az egyik alkalommal végig fogta a kezemet, nyugtatott, és olyan hihetetlen kedvesség, biztonság áradt belőle, ami azonnal megnyugtatott. Örökké hálás leszek neki ezért a törődésért” – mondta a nő, akit megrázott a mentőápoló halálhíre.
Tóth József a Nyírábrányi Mentőállomáson, egy nehéz nap utáni pihenője közben hunyt el. A késő esti órákban tért vissza társával a bázisra, aludni tért, de többé már nem kelt fel – írta a Blikk. A tragédia váratlanul érte a családot és a munkatársakat is, az 56. évében járt férfi ugyanis nem panaszkodott fájdalmakra, és a rendszeres ellenőrzések alapján is jó egészségi állapotban volt.
Az Országos Mentőszolgálat saját halottjának tekinti, és minden segítséget megad a gyászoló családnak. Ezzel párhuzamosan a Magyarországi Mentődolgozók Szövetsége és a Mentő Baj-Társ Alapítvány adománygyűjtést indított a felesége és két nagylánya megsegítésére.
Az „igazi veteránként” emlegetett szakember 1989 óta, több mint három évtizeden át szolgálta a betegeket, pályáját Debrecenben kezdte. Munkatársai szerint a munkáján kívül a családja, valamint a gyümölcsöse és a szőlője éltette.
Az Országos Mentőszolgálat megemlékezésében így fogalmazott: „Tóth Bajtárs csendes és végtelenül alázatos ember volt. Nem kereste az elismerést, mégis mindenki tisztelte és becsülte. Azok közé tartozott, akik nem hangos szavakkal, hanem tetteikkel vívták ki környezetük megbecsülését.”
