Újabb súlyos ügy robbant ki az állami beruházások körül. Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselő bejelentette, hogy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt feljelentést tesz Orbán Győző és Mészáros Lőrinc érdekeltségei ellen.
A politikus szerint olyan keretszerződések jutottak el hozzá, amelyek az Orbán Győző érdekeltségébe tartozó Dolomit Kft. és a Mészáros Lőrinchez köthető V-Híd Zrt. között jöttek létre. Hadházy azt állítja, a dokumentumok alapján a kőanyagokat a piaci árnál jóval drágábban adhatták el az állami beruházásokban dolgozó cégnek.
A volt képviselő szerint, ha a dokumentumok valódiak, akkor az ügy újabb példája lehet annak, hogyan vándorolhattak közpénzek magáncégekhez túlárazott állami projektek közvetítésével.
Hadházy szerint a piaci ár többszöröse is előfordulhatott
Hadházy Ákos Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a hozzá eljutott iratok alapján a Dolomit Kft. különböző kőanyagokat értékesített a V-Híd Zrt.-nek, méghozzá szerinte a piaci árnál jóval magasabb áron.
A politikus úgy fogalmazott: a rendszer lényege az lehetett, hogy minél drágábban vásárolt a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó vállalat, annál több pénz jutott Orbán Viktor édesapjának cégéhez.
Fontos ugyanakkor, hogy Hadházy maga is jelezte: a dokumentumok hitelességéről nincs módja teljes bizonyossággal meggyőződni. Éppen ezért fordul a hatóságokhoz, hogy vizsgálják ki, valóban történhetett-e túlárazás, és ha igen, keletkezhetett-e kár az állami beruházásokon keresztül.
Különleges szerződéses feltételekről is ír
A volt képviselő szerint a keretszerződések nemcsak az árak miatt lehetnek érdekesek, hanem a bennük szereplő feltételek miatt is. Hadházy állítása szerint ezek lehetővé tehették az árak rendszeres emelését, ami tovább növelhette a Dolomit Kft.-hez áramló bevételeket.
Ha ez igaz, az különösen súlyos kérdéseket vethet fel, hiszen a V-Híd Zrt. számos állami infrastrukturális beruházásban vett részt. Ilyenkor minden túlárazott alapanyag végső soron az állami projektek költségét növelheti.
Hadházy szerint az ügy magyarázatot adhat arra is, hogyan tudott a Dolomit Kft. kiemelkedően magas nyereséggel működni az iparág más, hasonló cégeihez képest.
Mi az a Dolomit Kft.?
A Dolomit Kft. Orbán Győző, Orbán Viktor volt miniszterelnök édesapjának érdekeltségébe tartozó bányászati vállalkozás. A cég kőanyagok kitermelésével és értékesítésével foglalkozik.
A vállalkozás az elmúlt években többször is a figyelem középpontjába került, mert több állami infrastrukturális beruházás környezetében is felmerült beszállítóként. Az ilyen ügyek mindig különösen érzékenyek, hiszen Orbán Győző nem egyszerű piaci szereplő: a volt miniszterelnök édesapja, ezért minden állami megbízásokhoz köthető bevétel erős politikai figyelmet kap.
Hadházy mostani állítása szerint a cég a V-Híd Zrt.-nek adhatott el kőanyagokat olyan áron, amely szerinte jelentősen meghaladta a piaci szintet.
Mi az a V-Híd Zrt.?
A V-Híd Zrt. Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó építőipari vállalat. A cég az elmúlt években több nagy állami közlekedési és infrastrukturális beruházásban is szerepet kapott.
Mészáros Lőrinc neve régóta összeforrt a közbeszerzésekkel és az állami megrendelésekkel. A felcsúti üzletember az elmúlt évtizedben Magyarország egyik leggazdagabb emberévé vált, vagyonának növekedése pedig folyamatos közéleti viták tárgya.
Ezért is különösen érzékeny, ha egy Mészáros-érdekeltség és Orbán Viktor édesapjának cége között olyan szerződések kerülnek elő, amelyeknél túlárazás gyanúja merül fel.
A kérdés: közpénz vándorolt-e magánvagyonba?
Az ügy lényege nem pusztán az, hogy két magáncég milyen áron szerződött egymással. A valódi kérdés az, hogy a V-Híd Zrt. milyen állami beruházásokban használhatta fel ezeket az anyagokat, és a költségek végső soron közpénzből lettek-e kifizetve.
Ha egy állami projektben részt vevő cég piaci árnál jóval drágábban vesz alapanyagot, az a beruházás teljes költségét is növelheti. Ez pedig azt jelentené, hogy a többletköltséget végső soron az állam, vagyis az adófizetők állhatják.
Hadházy szerint pontosan ezt kell kivizsgálni: történt-e túlárazás, volt-e mögötte tudatos rendszer, és keletkezett-e kár a költségvetésnek.
Feljelentés hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt
Hadházy hivatali visszaélés és költségvetési csalás gyanúja miatt tesz feljelentést. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a hatóságok meg is állapították volna a bűncselekményeket.
A feljelentés célja az, hogy a rendőrség vagy az ügyészség hivatalosan vizsgálja meg a szerződéseket, az árakat, a pénzmozgásokat és az érintett állami beruházásokat.
A hatóságoknak kell eldönteniük, hogy a dokumentumok hitelesek-e, az árak valóban túlárazottak voltak-e, és van-e olyan bizonyíték, amely büntetőeljárást alapozhat meg.
Az érintetteket természetesen megilleti az ártatlanság vélelme.
Az ügy politikai súlya óriási
Még ha a vizsgálat csak most indul is, az ügy politikai súlya már most hatalmas. Orbán Győző és Mészáros Lőrinc neve önmagában is elég ahhoz, hogy országos botrány legyen egy ilyen feljelentésből.
A történet ráadásul tökéletesen illeszkedik abba a régi vitába, amely arról szól, hogyan gazdagodtak bizonyos kormányközeli vállalkozók az elmúlt évek állami beruházásain.
Hadházy régóta azt állítja, hogy az állami közbeszerzések és beszállítói láncok egy része olyan rendszert alkotott, amelyen keresztül közpénzek kerülhettek kivételezett üzleti körökhöz. A mostani feljelentés ennek lehet az egyik újabb, konkrét ügyekkel alátámasztani próbált fejezete.
Most a hatóságokon a sor
Hadházy Ákos szerint a nyilvánosságra került szerződések alapján komoly kérdések merülnek fel. A volt képviselő azt várja, hogy a hatóságok ne söpörjék félre az ügyet, hanem vizsgálják meg, valóban történt-e túlárazás.
A következő időszakban az lehet a döntő, hogy a feljelentés alapján indul-e érdemi nyomozás, bekérik-e a szerződéseket, összevetik-e az árakat piaci adatokkal, és megvizsgálják-e, mely állami beruházásokban jelentek meg ezek a költségek.
Ha a hatóságok komolyan veszik az ügyet, akkor a Dolomit Kft. és a V-Híd Zrt. közötti szerződések az elmúlt évek egyik legfontosabb közpénzügyi vizsgálatához vezethetnek.
Egyelőre azonban minden állítás vizsgálatra vár. A feljelentés megtörtént, a kérdés most az: kiderül-e, hogy valóban túlárazott szerződéseken keresztül jutott-e közpénz az érintett cégekhez.
