Posted in

Az elárverezett ingatlanokat vissza kell adni, az elbukott devizahiteles pereket semmissé kell tenni – Marczingós László a devizahitelekről

Az uniós szinten is pert nyerő, devizahitelekkel foglalkozó ügyvéd szerint a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztése csak a kezdet. Ahol lehet, vissza kell állítani az eredeti állapotot, ahol nem, kártérítéssel tartoznak a bankok és az állam.

Két kormánypárti képviselő, Hantos István és Melléthei-Barna Márton egyetlen törvénnyel függesztené fel a devizahiteles pereket és az ezekhez kapcsolódó végrehajtásokat. Javaslatuk szerint a felfüggesztés a jogszabály erejénél fogva, hivatalból és soron kívül történne meg, és egészen addig tartana, amíg a devizahiteles szerződések jogkövetkezményeit egy új, önálló törvényben nem rendezik.

Jó kiindulópont-e a két képviselő javaslata a devizahiteles perek felfüggesztéséről? Milyen buktatói lehetnek a folyamatnak, és mi lehet a végleges rendezés? Erről beszélgettünk

Marczingós László ügyvéddel, aki tavaly az Európai Bíróság előtt olyan pert nyert egy devizahiteles ügyben, aminek messzemenő következményei lettek nagyon sok más devizahiteles ügyre is.

— Napirendre kerül egy javaslat a devizahiteles perek és az ezekhez kapcsolódó végrehajtások felfüggesztéséről. Mit szól hozzá?

— Ha megnézzük a parlamenti előterjesztést, akkor láthatjuk, hogy ez két egyéni képviselő indítványa. Ez csak azért nagyon fontos, és egyáltalán nem mindegy, mert két remek jogász meglátta a szükségességét ennek a rendezésnek, és nem várt arra, hogy mit lép a kormány. Az Igazságügyi Minisztérium ugyanis nem lépett ebben a kérdésben semmit, pedig napok óta bombázom őket, hogy lépéskényszerben vannak az uniós jogállamisági követelmények miatt.

— Jó kiindulópontnak tartja az indítványt?

— Ez nagyszerű, főleg azért, mert egy évvel ezelőtt magam is ezt javasoltam. De van egy nagyon fontos dolog, amiben ez a javaslat kiegészítésre szorul.

A végrehajtásokat és a polgári pereket csak akkor lehet felfüggeszteni, hogyha a devizaügyek végleges rendezése érdekében is születik egy külön törvényjavaslat.

Tehát úgy általában, hogy majd a jövőben születik egy most nem látható célú és megoldású törvény, erre hivatkozva nem lehet felfüggeszteni az eljárásokat. Ez szembemenne a jogállamisági és jogbiztonsági elvekkel. Utalok arra, amiről a sajtó is írt, amikor a Jobbiknak volt hasonló tárgyú népszavazási kérdése, ami elutasításra került. Akkor én írtam a fellebbezést, és a Kúria elutasította a jogorvoslati kérelmemet. Nagyon szépen összefoglalta, hogy nem lehet csak úgy szíre-szóra felfüggeszteni az eljárásokat, hanem nevesíteni kell azt a célt, amit el kívánunk érni, és amire várni kell. Akkor van értelme a perek felfüggesztésének, hogyha a Lex Marczingos néven említett törvényjavaslatom továbbdolgozva bekerül a parlament elé.

Azaz: helyezzék hatályon kívül azokat a DH (devizahitel) törvényeket, amelyek az Európai Unió ítélkezési gyakorlata szerint irányelvet sértőek, mivel nem teszik lehetővé a fogyasztóknak azon jogaik érvényesítését, hogy az érvénytelen szerződést ne lehessen érvényessé nyilvánítani, és ne lehessen oda behelyettesíteni semmilyen többlettartalmat, hanem

állítsák helyre az eredeti állapotot.

Egyelőre még nem született meg, vagy legalábbis én nem tudok ilyen törvényjavaslatról, de ez nem jelent semmit, lehet, hogy három nap múlva benyújtja egy egyéni képviselő. Fontos, hogy a kettőnek egymás mellett kell mozognia. A végrehajtások és a polgári perek felfüggesztése azért indokolt, hogy az állam szervei (a végrehajtási szervek, a bíróságok) legalább több kárt ne okozzanak, mint amit eddig okoztak. Illetőleg csökkenteni kell a perek számát, mert semmi értelme nincsen olyan polgári pereket lefolytatni, amiket törvényileg is lehetne szabályozni az uniós jog alapján.