2012 júniusában a 22 éves Anna Mayor és vőlegénye, a 26 éves Aaron Norman eltűnt, miközben a floridai Guinea Springs forrásaiban búvárkodtak.
A Santa Fe-folyón végzett keresési akció 7 napig tartott, de nem hozott eredményt.
Négy évvel később, 2016 júniusában egy távoli víz alatti barlangban, 15 méteres mélységben két búvárruhába öltözött ember csontvázát találták meg.
A megállapítások alapjául szolgáltak az ügy újbóli megnyitásához és további törvényszéki vizsgálatok lefolytatásához.
A történetben szereplő események narratív értelmezésként kerülnek bemutatásra.
A történetmesélés érdekében egyes elemeket módosítottunk vagy újrateremtettünk.
2012. június 12-én, amikor a floridai párás levegő annyira sűrűvé vált, hogy szinte tapintható volt, és a hőmérséklet Gilchrist megyében átlépte a 32 °C-os határt, a 22 éves Anna Mayor és 26 éves vőlegénye, Aaron Norman megérkezett a Jinny Springs Private Parkba.
Hannah, egy biológia hallgató, aki az elmúlt négy évet az édesvízi források egyedülálló ökoszisztémáinak tanulmányozásával töltötte, ezt az utazást nem csupán nyaralásnak tekintette, hanem lehetőségnek arra, hogy saját szemével láthassa a Santa Fe-folyó földalatti alagútjainak bonyolult szerkezetét.
Anyja később elmondta a nyomozóknak, hogy a lánya rendkívül felelősségteljes és energikus volt, és minden lépését aprólékosan megtervezte, ami miatt eltűnése a család számára még érthetetlenebbé vált.
Aaron Norman, aki apja építőipari cégének sikeres vezetője, a recepciósok beszámolója szerint kissé ingerültnek és türelmetlennek tűnt, amikor a búvárengedélyeket intézte.
Az egyik parktechnikus emlékei szerint Aaron rövidre fogta a beszédet, igyekezett a lehető leggyorsabban elintézni a formalitásokat, míg Anna érdeklődve nézegette a barlangrendszer térképét.
A pár barátai Aaront cselekvésorientált emberként írták le, aki mindig határtalanul elkötelezett volt céljai iránt, de a munkatársaival szemben néha túlzott merevséget tanúsított.
Dél körül a pár felpakolta a felszerelését egy kis kocsira, és elindult a part felé, ahol a híres Ördögszeme bejárata található.
Akkoriban a víz kristálytiszta volt, és hőmérséklete állandóan 22 °C volt.
A terv szerint, amelyet előző nap barátaikkal megbeszéltek, Annának és Aaronnak be kellett fejezniük a merülést, és legkésőbb este 8 óráig vissza kellett térniük a bérelt házukba, a River Breeze Villába.
A barátok már elkészítették a vacsorát, és várták, hogy visszatérjenek.
De amikor az óra 9-et ütött, és a párról semmi hír nem érkezett, a cég kezdett nyugtalankodni.
Aaron telefonja, amelyet munkával kapcsolatos ügyek miatt általában soha nem kapcsolt ki, nem volt kéznél.
Este 9:30-kor, mivel már nem tudtak tovább várni, a barátok elindultak a park parkolójába.
Ott, a holdfényben, meglátták Aaron ezüstszínű terepjáróját, amely egyedül állt a spanyol mohával borított tölgyfák lombjai alatt.
Az autó belsejében az üvegezésen keresztül látszottak a mobiltelefonjaik, pénztárcáik és a tartalék ruháik.
Amikor rájöttek, hogy baj van, az egyik jelenlévő azonnal hívta a 911-et.
A rendőrség reggel 11 óra körül érkezett a helyszínre.
A partvonal első szemrevételezés során a rendőrök egy fa mólón két pár tornacipőt és két utazótáskát találtak, amelyeket gondosan egymásra raktak a fák árnyékában.
Ez megerősítette, hogy a pár valóban belement a vízbe.
Egy órával később egy mentőbúvár-csapat érkezett a helyszínre.
Erős keresőfények segítségével elkezdték átvizsgálni a víz felszínét és a part menti bozótosokat, abban a reményben, hogy a búvárokat csupán elragadta az áramlat, és valahol a folyó alsóbb szakaszán sikerült partra jutniuk.
A terület éjszakai átfésülése azonban nem hozott eredményt.
Másnap hajnalban a búvárok megkezdték első merülésüket a Devil’s Eye környékén.
Körülbelül 6 méteres mélységben, közvetlenül a barlang bejáratánál az egyik mentő észrevett egy fényes tárgyat.
Ez Hannah megrongálódott maszkja volt.
A szilikon pánt elszakadt, a műanyag üvegen pedig mély karcolások látszottak.
A közelben, a sziklás fenéken egy fekete uszony hevert.
Az, hogy ezeket a tárgyakat ilyen állapotban találták meg, arra utal, hogy valószínűleg pánikba estek, vagy akadálynak ütköztek.
A nyomozók előterjesztették a baleset előzetes leírását, amely szerint a Santa Fe-folyó erős áramlata megzavarhatta a két búvár tájékozódását, meghibásodást okozhatott a légellátó szabályozóikban, vagy egyszerűen csak behúzhatta őket bonyolult víz alatti alagutakba, ahol könnyű elveszíteni az irányérzéket.
A keresési akció kiterjedt, és 7 napon át tartott.
A búvárok rendkívül nehéz körülmények között dolgoztak, szűk mészkőjáratokon haladva, ahol a láthatóság gyakran nullára csökkent a fenékről felkavart iszap miatt.
Különleges, nagyfelbontású kamerákkal felszerelt víz alatti drónokat vetettek be, de Hannah-ról és Aaronról nem találtak további nyomot.
Hannah édesanyja, aki az elmúlt napokban egy pillanatra sem távozott a folyópartról, többször is elmondta a rendőrségnek, hogy a lánya túl tapasztalt ahhoz, hogy ilyen végzetes hibát kövessen el, és arra kérte őket, hogy vizsgálják meg azt a lehetőséget is, hogy külső személyek is közreműködtek az ügyben.
Akkor azonban a rendőrök sem a parton, sem az autó közelében nem találtak küzdelemre utaló nyomokat, sem gyanús lábnyomokat.
2012. június 20-án, miután a barlang legveszélyesebb szakaszaiból több mint 150 métert feltérképeztek, a keresés aktív szakaszát hivatalosan lezárták.
A seriff hivatalos jelentése szerint esély sem volt arra, hogy a párt élve megtalálják, és holttesteik valószínűleg örökre ott rekednek majd a számos elágazó járat egyikében, amelyeket a mentők életét veszélyeztetve nem lehetett bejárni.
Hannah Mayert és Aaron Normant hivatalosan eltűntként nyilvánították, és az ügyet természeti erők által okozott tragikus balesetként az irattárba helyezték.
Négy év telt el, melynek során Anna Mayor és Aaron Norman eltűnésének története fokozatosan egy olyan sötét városi legendává alakult, amelyet a Guinea Springs Parkba látogatóknak esti tábortüzek mellett mesélnek el.
2016. június 16-án, amikor Elatchua megyében a nappali hőmérséklet elérte a 95 Fahrenheit-fokot, három kalandvágyó tinédzser – köztük Tyler Clark és Aiden Ross – úgy döntött, hogy felfedezi a Santa Fe-folyó barlangrendszerének egy távoli és gyakorlatilag feltérképezetlen szakaszát.
Ez a népszerű útvonalaktól jóval távol eső szakasz a rendkívül keskeny átjárók miatt – amelyek helyenként alig 20 centiméter szélesek voltak – még a profik számára is technikailag igényesnek számított.
A tizenévesek modern, nagy teljesítményű LED-lámpák és minimális búvárfelszerelés segítségével mélyen behatoltak a bonyolult víz alatti labirintusba, mintegy 107 méterre a főcsatornától.
Tyler Clark elmondása szerint – aki később tanúvallomást tett a seriff hivatalnokainak – éppen új felvételi szögeket kerestek a víz alatti fotózáshoz, amikor egy 15 méter mély kis barlang legtávolabbi sarkában furcsa jelenséget vettek észre.
A barlang teljes sötétjét áttörő zseblámpák fényében két sötét tárgyat láttak, amelyek részben beszorultak a mészkőmélyedésbe.
