Mindegyik párt frakciója támogatta a módosítást, amely lehetővé teszi a rendszerváltás előtti iratok megismerését. A jogszabály a korábbi ötéves ciklus helyett legalább kétévente kötelezővé teszi a minősítések felülvizsgálatát.
Elsöprő többséggel, 188 igen szavazattal, tartózkodás és nemleges szavazat nélkül fogadta el kedd délelőtt az Országgyűlés az állambiztonsági múlt feltárásáról szóló törvény módosítását. A jogszabály egy új bizottság felállításával és a titkosítások rendszeres felülvizsgálatával gyorsítaná fel a rendszerváltás előtti iratok megismerését.
A törvény életre hívja a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot, amely 13 tagból áll majd: az elnök mellett nyolc ellenzéki civil szakértő, valamint négy, a nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó vagy nemzetbiztonsági gyakorlattal rendelkező tag alkotja. Két civil szakértő személyéről az ellenzéki pártok állapodnak meg.
Ha a bizottság szerint egy irat titkosítása nem indokolt, a minősítő szervnek soron kívül felül kell vizsgálnia a döntést, és indokolnia kell, ha a minősítést mégis fenntartja.
A nemzetbiztonsági szolgálatoknak teljes körű tájékoztatást kell adniuk a náluk őrzött, továbbra is minősített, állambiztonsági eredetű dokumentumokról. Azok a dokumentumok, amelyeknél megszűnik a minősítés, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába kerülnek. A bizottság rendszeresen nyilvános jelentéseket készít majd a munkájáról.
A kormánynak a törvény hatálybalépése után 15 napon belül létre kell hoznia az új testületet.
A döntést a hétfői parlamenti vita előzte meg, ahol a kormányzati oldal a civil kontroll erősítését és a történelmi megismerés fontosságát hangsúlyozta. A Fidesz–KDNP részéről ugyanakkor aggályok merültek fel a testület függetlenségével kapcsolatban, mivel az a végrehajtó hatalom alá tartozik majd.
A törvényjavaslatot június végén nyújtotta be Melléthei-Barna Márton. A javaslat már akkor tartalmazta a rendszer fő pilléreit: a szolgálatok tételes iratnyilvántartási kötelezettségét és a tanácsadó bizottság felállítását.
Az ügynökakták megnyitásának ígérete a TISZA Párt egyik központi kampányeleme volt. A téma már a kormány első, kihelyezett ülésén napirendre került, és Magyar Péter korábban szimbolikus döntésként jelentette be, hogy a párt képviselői nem költöznek be a Képviselői Irodaházba annak ÁVH-s múltja miatt.
