A képviselők szerint a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket. Ezért azt akarják elérni, hogy semmisítsék meg azt a részét, amely megszüntette a volt köztársasági elnök megbízatását.
Ötven fideszes–KDNP-s képviselő az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítsék meg az Alaptörvény 17. módosításának azt a részét, amely múlt hétfőn megszüntette a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Az Alkotmánybíróság honlapján is közzétett beadványukban a képviselők utólagos normakontrollt kezdeményeztek, mert szerintük a módosítás elfogadásának eljárása sértette az Alaptörvényben rögzített követelményeket – írja a Telex.
A támadott 34. pont szó szerint így hangzik: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. A hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ a 11. cikk rendelkezései szerint.” A jogvita tétje jelentős, de a testület mozgástere szűk.
Az Alkotmánybíróság ugyanis az Alaptörvény-módosításokat kizárólag eljárási szempontból vizsgálhatja felül, tartalmi kontrollt nem gyakorolhat felettük.
Vagyis a testület azt nem vizsgálhatja, hogy tartalmilag rendben van-e az elnök menesztése, csak azt, hogy a módosítás elfogadásának eljárása megfelelt-e a szabályoknak. A képviselők erre hivatkozva kérik a rendelkezés megsemmisítését, beadványukat az Alaptörvény és az Alkotmánybíróságról szóló törvény vonatkozó pontjaira alapozzák.
Az Országgyűlés július 13-án fogadta el a 17. Alaptörvény-módosítást, amelynek következtében a hivatalban lévő államfő megbízatása hétfőn megszűnt. Az államfői feladatokat azóta ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el, amíg a parlament új köztársasági elnököt nem választ. A Fidesz–KDNP frakciói bojkottálták a módosításról szóló szavazást, és már korábban jelezték, hogy jogi úton támadják meg a szerintük alkotmányellenes lépést. Sulyok egy videóban indokolta a döntését, és a lépést a demokratikus jogállam végének nevezte, amit „alkotmányos kényszer” alatt tett meg.
