Nyomozást rendelt el a rendőrség a Tiborcz István üzleti köréhez kapcsolt Alteo–Éltex-ügyben – közölte Hadházy Ákos. A korábbi országgyűlési képviselő szerint a hatóság az általa tett feljelentés alapján kezdte meg az eljárást. Hadházy bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanúját vetette fel, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a rendőrség pontosan milyen bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz.
„A rendőrség arról tájékoztatott, hogy a feljelentésem alapján elrendelték Tiborczék gigantikus tőzsdei csalása ügyében a nyomozást” – írta Hadházy Ákos.
A nyomozás elrendelése nem jelenti azt, hogy Tiborcz Istvánt meggyanúsították, és azt sem, hogy a hatóság megállapította volna bármilyen bűncselekmény elkövetését. Arról sincs nyilvános információ, hogy az eljárásnak jelenleg van-e nevesített gyanúsítottja. A történtek jogi megítélése a nyomozó hatóság, később pedig adott esetben az ügyészség és a bíróság feladata.
Hadházy közölte, nincs tudomása arról, hogy Tiborcz Istvánt előállították volna, köröznék, vagy vele szemben bármilyen más hatósági intézkedés történt volna. A politikus ezt sajátos iróniával úgy kommentálta: „talán ami késik, nem múlik”. Ez Hadházy politikai véleménye, és nem a rendőrség hivatalos álláspontja.
A politikus korábban bennfentes kereskedelem, csalás és hűtlen kezelés gyanújára hivatkozva tett feljelentést az Alteo részvényeivel és az Éltex felvásárlásával kapcsolatban. A rendőrség először csak a beadvány értékelését végezte, Hadházy tájékoztatása szerint azonban mostanra megszületett a döntés a nyomozás elrendeléséről.
Egy 18,9 milliárd forintos üzlet került a vizsgálat középpontjába
Az ügy egyik legfontosabb eleme, hogy a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Alteo Nyrt. 2025-ben 18,9 milliárd forintért vásárolta meg a hulladékgazdálkodással foglalkozó Éltex Kft.-t. A felvásárolt vállalkozás később Alteo Circular Kft. néven működött tovább.
A tranzakció idején az eladó vállalkozást és az Alteo egyik meghatározó tulajdonosi körét is Tiborcz István üzleti környezetéhez kapcsolták. Emiatt különös jelentősége lehet annak, hogy egy tőzsdei társaság milyen feltételekkel és milyen áron vásárolt meg egy olyan céget, amelynek eladói, valamint a vevő egyes tulajdonosai között üzleti kapcsolat állhatott fenn.Hírek celebekről és szórakozásról
A pontos vételárat az ügylet bejelentésekor nem hozták nyilvánosságra. Később azonban kiderült, hogy az Alteo 18,9 milliárd forintot fizetett az Éltexért. A felvásárolt vállalkozás következő beszámolója közben jelentős korábbi könyvelési hibákat, többmilliárdos eszközleértékelést és komoly tőkevesztést mutatott ki.
A társaság saját tőkéje a 2024 végi 12,7 milliárd forintról 2025 végére hárommilliárd forint alá csökkent. Ez önmagában nem bizonyítja, hogy az akvizíció idején bűncselekmény történt. A nyomozás egyik központi kérdése azonban az lehet, hogy a döntéshozók milyen információkkal rendelkeztek a megvásárolt cég valódi pénzügyi helyzetéről.
A hatóság azt is vizsgálhatja, hogy az üzlet előkészítésekor megfelelően képviselték-e az Alteo, valamint annak kisrészvényesei érdekeit. Ennek tisztázásához szükség lehet az átvilágítási dokumentumok, az értékbecslések, a szerződések és a társaság vezetői által meghozott döntések részletes átvizsgálására.
A rossz hírek nyilvánosságra kerülése előtt szállt ki a Tiborczhoz kötöttként emlegetett alap
A történet egyik legérzékenyebb mozzanata az időzítés. A Tiborcz Istvánhoz kötöttként emlegetett Főnix Magántőkealap 2026. április 1-jén, tizenegy nappal az országgyűlési választás előtt kiszállt az Alteóból. A részesedést a Mol RES Investments Zrt. vette át egy részvénycsere keretében, a korábbi hat hónap forgalommal súlyozott átlagárán.
Ez az ár több mint húsz százalékkal haladta meg a későbbi tőzsdei árfolyamot. Az Alteo Circular problémáit részletező beszámoló csak ezt követően, tavasszal vált nyilvánossá. A hírek megjelenése után az Alteo részvényeinek árfolyama tovább gyengült, és a részvény 2026 első öt hónapjában mintegy 17 százalékot veszített az értékéből.
Hadházy szerint ezért felmerülhet, hogy a részesedés eladója rendelkezett-e olyan, a piac előtt még nem ismert információval, amely befolyásolhatta a kiszállás időzítését vagy annak feltételeit. Ennek tisztázására szolgálhat a rendőrségi nyomozás, ugyanakkor egyelőre nincs nyilvános adat arról, hogy a hatóság osztja-e Hadházy értelmezését.
A BDPST Group korábban határozottan visszautasította a politikus állításait. A vállalat közlése szerint Tiborcz István személyesen nem volt tulajdonosa sem az Alteo Nyrt.-nek, sem a Főnix Magántőkealapnak, és annak nem volt befektetője sem.
A cégcsoport azt is közölte, hogy az Éltex soha nem állt Tiborcz István kizárólagos magántulajdonában. A BDPST szerint ezért megtévesztő az ügyletet úgy bemutatni, mintha Tiborcz közvetlenül a saját egyik vállalkozását adta volna el egy másik, ugyancsak saját tulajdonában álló társaságnak.
Az Alteo korábban azt válaszolta, hogy a felvásárlást külső szakértők bevonásával végzett átvilágítás és cégértékelés előzte meg. A társaság szerint az utólag feltárt korrekciók korábbi éveket érintő, pénzmozgással nem járó tételek voltak, ezért nem befolyásolták az akvizíció alapjául szolgáló értékelést.
Az Alteo azt is jelezte, hogy a szerződés bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetőséget biztosít kártérítési vagy más igények érvényesítésére az eladóval szemben. A rendőrség feladata lehet annak megállapítása, hogy az átvilágítás valóban feltárhatta-e a cég pénzügyi helyzetét, és a döntéshozók minden szükséges információ birtokában jártak-e el.
Az MNB szerepét és a teljes tranzakció dokumentációját is vizsgálhatják
Hadházy Ákos a Magyar Nemzeti Bank szerepét is bírálta. Állítása szerint a kisrészvényesek korábban a tőzsdei felügyeleti feladatokat ellátó jegybankhoz fordultak, az MNB azonban nem állapított meg szabálytalanságot az ügylettel kapcsolatban.
A politikus emiatt Varga Mihály jegybankelnök felelősségét is felvetette. Azt kérdezte, miként maradhat Varga az MNB élén, ha az intézmény szerinte nem tárta fel megfelelően a Tiborcz üzleti köréhez kapcsolódó tranzakció körülményeit. Ez szintén politikai kritika; a jegybanki vizsgálat szakmai vagy jogi hibáját egyelőre nem állapította meg bíróság vagy más hatóság.
A nyomozás során a rendőrség bekérheti az akvizícióval kapcsolatos szerződéseket, értékbecsléseket, átvilágítási dokumentumokat, igazgatósági döntéseket és elektronikus levelezéseket. Vizsgálhatják azt is, hogy az Alteo vezetői, tulajdonosai és az eladói oldal képviselői mikor szereztek tudomást az Éltex valós pénzügyi helyzetéről.
A hatóságnak kell megállapítania, történt-e megtévesztés, vagyoni hátrányt okozó vezetői döntés vagy bennfentes információ felhasználásával végrehajtott tranzakció. Az is lehetséges, hogy a nyomozás végül nem igazolja a feljelentésben szereplő gyanút.
A nyomozás megindítása tehát még csak az első lépés, és önmagában senki büntetőjogi felelősségét nem bizonyítja. Politikai szempontból azonban már most komoly súlya van annak, hogy az ügyben a rendőrség is megnyitotta az aktát.
A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy a nyomozók az iratok között egy rosszul sikerült és rendkívül drága üzlet nyomait találják-e meg, vagy olyan körülményekre bukkannak, amelyek már büntetőjogi következményeket is felvethetnek. Ítélet még nincs, de a 18,9 milliárd forintos tranzakció vizsgálata hivatalosan is megkezdődött.
