Hegedűs Zsolt feljelentése indíthatja el az egészségügy egyik legnagyobb lavináját
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter feljelentést tett hűtlen kezelés gyanúja miatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és a Medcenter Kft. ügyében. A beadvány ismeretlen tettes ellen készült, vagyis a büntetőjogi felelősség megállapítása innentől a hatóságok és végső soron a bíróság feladata lesz. A politikai üzenet azonban már most egyértelmű:
a Tisza-kormány nem akarja tovább csendben nézni, ha az egészségügyben közpénzek, kórházi működés és betegellátás körül súlyos visszásságok gyanúja merül fel. A miniszter közlése szerint olyan döntések és mulasztások történhettek, amelyek a kórháznak jelentős vagyoni hátrányt okozhattak. Ez a mondat elsőre hivatali nyelvnek tűnik, de a háttérben egy egészen elképesztő történet rajzolódik ki: egy eredetileg néhány százmilliós vita éveken át húzódott, majd több milliárdos, végül akár tízmilliárdos nagyságrendű kockázattá nőtte ki magát.
Ha mindaz, amit az ElitMed által ismertetett dokumentumok és az ügyben megjelent információk mutatnak, a nyomozásban is igazolódik, akkor ez nem egyszerű kórházi szerződéses vita lesz, hanem annak iskolapéldája, hogyan tud egy rosszul kezelt, elhúzott, felelősség nélkül görgetett ügy közpénzmilliárdokat veszélybe sodorni.
Egy 490 milliós ügyből lett sokmilliárdos kockázat
A történet lényege nem az apró jogi részletekben van, hanem abban a döbbenetes aránytalanságban, ahová az ügy eljutott. A Medcenter és a miskolci központi kórház vitája eredetileg nagyjából 490 millió forintos tartozásból indult. Ez önmagában is komoly összeg, de az évekig húzódó pereskedés, a késedelmi kamatok és a kórház vitatott eljárási magatartása miatt a jogerős követelés már több mint 800 millió forintra nőtt. És itt még nincs vége. A második, jelenleg is zajló eljárás perértéke az ismertetett adatok szerint már 14,5 milliárd forintos nagyságrendben mozoghat. Vagyis egy olyan vitáról beszélünk, amelynek kezelése az évek alatt nem csillapította, hanem tovább duzzasztotta a kockázatot. Ez az ügy ezért különösen veszélyes. Nem csak az a kérdés, kinek volt igaza egy szerződés elszámolásában. Hanem az is, ki engedte, hogy a kórház és végső soron az állam pénzügyi terhe hónapról hónapra növekedjen, miközben a döntéshozók állítólag több szinten is értesültek a kockázatokról. Ha egy 490 milliós vitából előbb 800 millió feletti jogerős követelés, majd 14,5 milliárdos perértékű ügy lehet, akkor már nem egyszerű elszámolási problémáról van szó, hanem olyan működési hibáról, amelynek következményeit végül a közpénzből működő egészségügy viselheti.
