Győrfi Pál távozása az Országos Mentőszolgálat szóvivői posztjáról sokkal több egy egyszerű személycserénél. Legalábbis így értékelte a történteket dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter, aki közösségi oldalán közzétett elemzésében arról írt: a váltás mögött nem csupán egy névcsere áll, hanem egy elhasználódott, elsősorban intézményvédő reflexekre épülő kommunikációs kultúra kifáradása. Az OMSZ új szóvivője Szűcs Brigitta mentőtiszt lett, aki 2018 óta dolgozik a szervezetnél, korábban a Központi Mentőállomáson teljesített szolgálatot, később mentőtiszti diplomát szerzett.
Győrfi Pál neve évtizedeken át összeforrt a magyar mentőkkel. A legtöbb ember számára ő volt az OMSZ arca, hangja, nyilvános képviselője, az a személy, aki balesetek, tragédiák, kampányok, egészségügyi figyelmeztetések és országos ügyek idején megszólalt. Éppen ezért a távozása a szóvivői posztról nem tekinthető hétköznapi váltásnak. A 444 beszámolója szerint Győrfi maga is úgy kommentálta utódja érkezését: „Előttem az utódom. Fogadjátok szeretettel Szűcs Brigitta szóvivő bajtársnőt!” – egyúttal jelezve, hogy 43 éve csatlakozott az Országos Mentőszolgálathoz.
Fontos ugyanakkor, hogy Győrfi Pál nem távozik végleg a mentőszolgálattól. A Pénzcentrum összefoglalója szerint Szűcs Brigitta veszi át a szóvivői feladatokat, miközben Győrfi továbbra is az OMSZ állományában marad. Ez a részlet azért lényeges, mert a mostani döntés nem Győrfi Pál teljes életútjának lezárását jelenti, hanem egy korszak végét az OMSZ nyilvános kommunikációjában.
Hegedűs Zsolt szerint nem elég arcot cserélni
Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter elemzése szerint a váltás valódi tétje nem az, ki áll a kamerák elé, hanem az, hogyan beszél a mentőszolgálat saját működéséről, hibáiról, felelősségéről és a betegekről. A miniszter úgy fogalmazott: a mentés nem átlagos közszolgáltatás, mert itt minden késlekedés, minden rossz döntés, minden hibás szervezési folyamat, minden elhallgatott rendszerszintű probléma emberi életekben, családi tragédiákban és maradandó károsodásokban mérhető.
Ez a mondat a teljes vita kulcsa. A mentőszolgálat kommunikációja nem lehet ugyanolyan, mint egy átlagos állami hivatalé. Egy mentőautó késése, egy rosszul működő mentésirányítási folyamat, egy túlterhelt ügyeleti rendszer, egy félreértett bejelentés vagy egy rosszul kezelt panasz nem egyszerű ügyviteli hiba. Emberek életét, egészségét, családok sorsát befolyásolhatja. Ezért Hegedűs szerint az OMSZ kommunikációjának nem az lenne a dolga, hogy reflexből védje az intézményt, hanem az, hogy erősítse a bizalmat, a szakmaiságot és a tanulás kultúráját.
A miniszter üzenete így valójában egy régi állami reflexszel szemben fogalmaz meg kritikát. Azzal a reflexszel, amely szerint ha baj történik, az első reakció a védekezés, a magyarázkodás, a felelősség elkenése vagy a kritikusok támadása. Hegedűs szerint a modern egészségügyben ennek éppen az ellenkezőjére lenne szükség: világos beszédre, hibafeltárásra, szakmai tanulásra és arra, hogy az intézmény ne ellenségként kezelje a kritikát.
A hiba beismerése nem gyengeség”
Hegedűs Zsolt egyik legerősebb gondolata az volt, hogy a modern, betegbiztonságot komolyan vevő egészségügyben a hiba beismerése nem gyengeség, a transzparencia nem támadás, a kritika pedig nem automatikusan lejáratás. Ez a három mondat túlmutat Győrfi Pál személyén, és az egész magyar egészségügyi kommunikáció egyik legfontosabb problémájára mutat rá.
Az emberek ugyanis nem tökéletes intézményeket várnak. Aki valaha hívott már mentőt, ült sürgősségin, várt vizsgálatra, aggódott hozzátartozóért vagy szembesült egészségügyi bizonytalansággal, az pontosan tudja, hogy a rendszer emberi, túlterhelt és sokszor hibázik. Amit az emberek várnak, az nem a hibátlanság illúziója, hanem az őszinteség. Azt akarják tudni, mi történt, miért történt, ki vizsgálja ki, milyen következménye lesz, és mit tesznek azért, hogy legközelebb ne ismétlődjön meg.
Ha egy intézmény minden kritikára védekezéssel reagál, az rövid távon talán megóvhatja a látszatot, hosszú távon viszont rombolja a bizalmat. Ha viszont egy intézmény képes azt mondani, hogy hibáztunk, megvizsgáljuk, tanulunk belőle, változtatunk, akkor fájdalmasabb ugyan az első pillanat, de erősebbé válhat a társadalmi bizalom. Hegedűs Zsolt most éppen ezt a fordulatot sürgeti az OMSZ-nél.
Győrfi Pál életútját elismerik, de a korszak lezárult
A miniszter nem tagadta Győrfi Pál életútjának jelentőségét. Sőt, kifejezetten méltányolandónak nevezte, hogy Győrfi 18 éves kora óta az Országos Mentőszolgálat kötelékében dolgozik. Egy ilyen hosszú szolgálati idő önmagában is különleges. Kevés olyan közszereplő van Magyarországon, akit ennyire hosszú időn át azonosítottak egyetlen intézménnyel, ráadásul egy olyan intézménnyel, amelynek munkája szó szerint az életmentésről szól.
De Hegedűs szerint van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának. Ez nem pusztán udvarias búcsúmondat, hanem kemény üzenet is: a mentőszolgálatnak most nem csak új szóvivőre, hanem új kommunikációs alapállásra van szüksége.
Győrfi Pál hosszú éveken át olyan korszakban volt az OMSZ arca, amikor az állami intézmények kommunikációja gyakran a központi védekezés, a konfliktuskerülés és az intézményvédő logika felé tolódott. Hegedűs értékelése szerint ez a modell kifáradt. A mentők iránti bizalom megtartásához már nem elég egy ismert arc, egy begyakorolt nyilatkozat vagy egy gyors reagálás. Szükség van arra, hogy az OMSZ nyíltabban, szakmaibban és emberibben beszéljen a problémáiról is.
Szűcs Brigitta érkezése történelmi esély lehet
Az új szóvivő, Szűcs Brigitta érkezését Hegedűs Zsolt történelmi esélyként értelmezi. Ez nagy elvárás egy új szereplővel szemben, de érthető, miért használ ilyen erős kifejezést. Szűcs Brigitta nem kívülről érkező kommunikációs szakemberként jelenik meg, hanem mentőtisztként, aki az OMSZ belső világából érkezik. A Telex beszámolója szerint 2018 óta dolgozik a mentőszolgálatnál, a Központi Mentőállomáson szolgált, majd mentőtiszti diplomát szerzett.
A Blikk összefoglalója szerint Szűcs Brigitta kivonuló mentősként, mentésirányítóként és oktatásszervezőként is dolgozott. Ez különösen fontos lehet a hitelesség szempontjából. Egy olyan szóvivő, aki maga is ismeri a terepet, a segélyhívásokat, a kivonulások feszültségét, a mentődolgozók mindennapjait és az oktatás belső folyamatait, másképp tud beszélni a mentésügyről, mint az, aki kizárólag kommunikációs pozícióból látja a rendszert.
A HVG szerint Szűcs azt is jelezte, hogy továbbra is dolgozni fog kivonuló mentőtisztként és segélyhívásokat is fog fogadni. Ez olyan üzenet, amely erősítheti az új szóvivő hitelességét: nem csupán beszélni akar a mentőkről, hanem továbbra is része marad annak a valóságnak, amelyet képviselnie kell.
Egy új arc önmagában még nem reform
Hegedűs Zsolt ugyanakkor világossá tette: Szűcs Brigitta érkezése önmagában még nem garancia a sikerre. Egy új szóvivő csak akkor hozhat valódi változást, ha mögötte az egész szervezet működésében megjelenik a transzparencia, a szakmai alázat és a hibák őszinte feldolgozása. Ez a legfontosabb mondat azok számára, akik azt várják, hogy egy személycsere automatikusan megoldja az OMSZ kommunikációs problémáit.
